Lassan egy hónapja elmúlt három éves. Több felvonásban megtartottuk a születésnapját. Az első rész a nagy napon volt, védőnőnél kezdtünk státusvizsgálattal, utána Állatkert, tetszett, tetszett, de nem az kitörő lelkesedés, nem baj, erőltetjük, jövőre is oda megyünk a szülinapján, ez már hagyomány marad. Tipikus, hogy a bejárat után pár lépéssel ez a felkiáltás tudta elhagyni a száját: -Nézd! Egy galamb! A vizilovak és a zsiráfetetés volt a fő attrakció, meg a játszótér-rész, nagy bánatára az oroszlánt nem láthattuk. Itthon az ünnepség bődületes hisztivel indult, mintegy reprodukálva a tavaly előtti karácsonyi műsort. Nem érdekelte a torta, a tüzijáték, bevonszolni nem tudtuk az előszobából, nagyjából az ajándékbontogatás felénél nyugodott le. A következtetést levontuk, többet nem ünneplünk alvás után, illetve úgy, hogy nem alszik rendesen délután (most az autóban aludt kb. 15 percet hazafelé).
Aztán családi ünnepségek sora, töménytelen ajándékkal, móka, kacagás. Kapott rollert, trambulint, bevásárlókocsit, majmos Play Doh gyurmát, pianínót, fényképezőgépet, zhuzhu pets hörcsögöt, társasjátékot a teljesség igénye nélkül.
Képek itt.Közben pedig még volt egy játszóházas gyerekzsúr is. Talán ez csigázta föl a legjobban. Nagyon várta, és igazán jól érezte magát, örült a barátainak, ott is ajándék hegyek, minden gyerek bontogatott, annyi volt.
Képek itt.
Visszatérve a státus vizsgálatra. Minden a legnagyobb rendben vele.15,5 kg, 99 cm (khm, tegnap 94-nek mérte a védőnő), 25-ös cipőt hord. Meglepődtem, hogy milyen ügyesen közreműködött a szemvizsgálatnál, viszont a hallásvizsgálatot nem tudta értelmezni.
Önállóan, nagyon szépen eszik, kedvenc továbbra is a leves, legyen az bármilyen. Inni legszivesebben vizet kér. Cumisüveg még mindíg van a reggeli és esti tápszerhez, nem erőltetem a tejet, egyszer próbáltam adni, nem ízlett neki, szerintem pedig inkább tápszer, mint tej, csak az üveget kéne lecserélni bögrére. Óriási gondom a cumi, habár csak alváshoz használja. Rájöttem, gyengék vagyunk hozzá, hogy eltiltsuk, ő pedig ragaszkodik nagyon. Kéne valami használható ötlet. Próbálkoztunk már kukába dobással, "elvitte a Mikulás"-sal, meg gyakorlatilag már mindenki elvitte egyszer, el is hagytuk, nem találtuk, szívszaggató sírással meglágyította szívünket.
Elég fura, de keveset játszik játékokkal, és nincs nagy kedvenc, széles a skála matchboxok és hercegnők között. Ritkán tudom lekötni, akkor dominózunk, társasozunk vagy memóriajátékozunk, viszont ezeket profi módon műveli. Ma - nem hazudok - ötször dobott hatost egymás után a társasban. Olivértől kapott egy puzzle-t, azt csont nélkül egyedül kirakja, azzal képes a leghosszab ideig szöszölni. Szerepjáték továbbra is kimerül az "én vagyok a zöldséges néni, te pedig a vásárló" témakörben, néha még fel-felbukkan Many mester megszerelni ezt-azt. Babázás még mindíg nincs.Igazán más gyerekek társasága köti le legjobban. Imádja a gyerekeket, a közösséget, lételeme a játszótér, a rohangászás, a csúszda, a hinta, amit egyébként tökéletesen hajt. A barátai továbbra is inkább fiúk: Ákos és Borisz a két legtöbbet emlegetett, akikkel valóban nagyon jókat játszik.
.jpg)
Váltott lábbal lépcsőzik, ugrál, néha több lépcsőfokról, a szívbajt hozva rám. Imád labdázni, nagyon ügyesen dobja, és elkapja. Biciklizik, rollerezik, szinte tanítani se kellett, felpattant rájuk és hajtotta őket, ahogy kell. Ma reggel egyedül öltözött fel. Imád ollóval vagdosni,tegnap pedig életében először rajzolt kesze-kusza karikák helyet felismerhető dolgot: napocskát. Jobbkezes.
Nagyon szépen, választékosan (és nagyon sokat) beszél. Sok éneket tud, néha megdöbbenek, mikor olyanokba kezd, amiket már hetek óta nem hallott, és simán megy. Az állatokat felismeri, a színek még mindíg nem mennek, viszont számol nagyon szépen, néha húszig is sikerül. Tombol a nem, nem, nem akarom, nem engedem korszak minimun harmadik felvonása.
Borikával továbbra sem törődik sokat, furcsa ez nagyon, leginkább közömbös számára, hogy van egy kistesója, ritkán kapom rajta, hogy megpuszilja, vagy megsimogatja. Titiért viszont odáig van. Mostanában ha hazajön az iskolából bevonul a szobájába, és ott tölti az estéket. Titi kilakozza a körmét, és ha a reggeli készülődésnél betéved, a szemét is ki kell pingálni, és illatot fújni rá. Van olyan, hogy kizárólag ő fürdetheti, mosthatja meg a kezét, a fogát, és megtiszteli vele, hogy a popóját is ő törölheti meg. Továbbra is rajong az apjáért. Ha megkérdezem ki a szerelme: -Apa. És hogy ki lesz a férje? Apa. A hasonló kaliberű herceges és a vőlegényes kérdésekre is Apa a válasz.
Rettentően várja az óvodát. Beiratkoztunk a körzetesbe, ami nekem nem a legszimpatikusabb ovi, de ha van némi esélyünk bejutni, akkor ide. Nagyon izgulok, hogy fölvegyék.