Lányos autó

Manapság csökkentett üzemmódban működik a blog, kizárólag Juli dumáit vagyok képes megörökíteni.

Olyat játszunk, hogy ő az én anyukám, én faggatom minden félékkel.

Juli: -Aludjál, mert ha felébredsz lesz a születésnapod!
Én: -És Anyuuuuuu, mit kapok a születésnapomra?
Juli: -Autót!
Én: -Dehát én kislány vagyok, és a kislányok nem autóval játszanak!
Juli: -De pirosaaat! Az "jányoknak" (még mindíg így mondja) is való!

Azt meg csak úgy ideírom, hogy a nokedlik jukedlinak hívja.

Együtthuncutkodás

Elérkezett végre az az idő, amit annyira vártam. Már többször rajtakaptam őket, hogy együtt molyolnak valamivel, Borika pedig rendületlenül Juli nyomában van és utánozza álló nap, de a mai fotel mögött gubbasztós volt az igazi. Juli gyakran szokott odabújni, mikor haza érkezik valaki, vagy amikor bújócskásat játszunk. Ma a kicsi is követte, és azt hittem megzabálom őket, ahogy ott kucorognak, Juli sustorog valamit, Borcsi meg áhítattal hallgatja. Meghatódtam, na.

Azt a pillanatot nem tudtam megörökíteni, rögtön észrevették, hogy fotózok.

Mit tanítanak az iskolában?

Avagy a kislány, akinek gimnazista korú nővére van.

Reggel baktatunk az óvodába.

Én: -Majd amikor hat éves leszel, te is iskolába fogsz menni. Nagyon sok mindent meg fogsz ott tanulni. Írni, olvasni, számolni.
Juli: -És körmöt festeni?