Hooligans

Semmi

A tegnapi ultraszenvedős nap után este tíz körül beájultam az ágyba, és ma úgy ébredtem fél kilenckor, hogy semmi, de semmi bajom. Úgyhogy szerintem a mai szülős terv lefújva :(. Már totál hajlok arra, hogy ezeket a "rosszulléteket" a frontok okozzák, remélem azért majd felismerem azt az állapotot, amit már nem a meleg/hideg/langyos/esős/ködös/napos idő okoz.

Utolsó pocakos Kolompos

Reggel még azt hittem, hogy bizony minden tiltakozásom ellenére a mai lesz a nagy nap, és a szülőszobán kötünk ki. Tegnap voltunk orvosnál, azt mondta szűk ujjnyira van nyitva a méhszájam, de még eléggé fönt van Borcsi. Ő az uh. szerinti 12-i dátumhoz ragaszkodik, akkora is írt ki, de bennem akkor is a hetedike maradt meg. Így szinte a fél éjszakát ébren töltöttem, figyeltem, vártam valami jelet, kattogott az agyam. Reggelre sikerült is szép kis fájásokat produkálnom, némi nyákdugó is távozott, vártam, figyeltem, izgultam, közben elmentünk angolozni, főztem, még mindíg nem éreztem azért annyira durvának, hogy menni kelljen. Aztán ebédeltünk és elmentünk a tánchába, ahol minden bajom megszűnt. Táncikáltam is egy keveset. Juli pedig megint nagyon jól érezte magát, jó, hogy elmentünk.

Az összes para-dátumom elmúlt (hacsak még négy és fél órán belül meg nem szülök, amire kicsi esélyt látok), úgyhogy már nagyon szeretnék túlleni a nehezén. Leginkább holnap. Úgy érzem, hogy az lesz a mi napunk.

Az első mozi

Mi más is lehetett volna, mint Judit néni Csiribiri című koncertfilmje. Hezitáltunk, hogy lehet-e Julcsát már ilyen programmal szórakoztatni. Kis ráhatással meggyőztem apát, hogy igen. és nagyon örülök, hogy végül elmentünk. Már a folyosó elbűvölte Julit, az első kb. 20-25 percet áhítattal, popcornt majszolva bámulta végig. (Akik még rutintalanok kisgyerekkel való mozizás terén, azoknak ajánlom figyelmébe, hogy a Palace mozikban van ülésmagasító a termek előtt, ami sokat javít a gyerekek komfortérzetén. Én nem tudtam hogy van ilyen, egy apuka kezében láttuk, és megkérdeztük honnan szerezte, és valóban ott tornyosultak, csak a mi rutintalan figyelmünket kerülte el.) Majd közölte apával, hogy táncolni megy. Engedtünk. Kb. 10 gyerek volt rajta kívül a moziban. Felbuzdultak a többiek is, a film végére már majd' minden gyerek a székek mellett pörgött, és happy end-ként a fekve, a székek melletti lejtőn gurultak. Jó móka volt.

A film is jó volt, élveztük, ajánlom felnőtteknek is. Az elején viszont van egy szám, amit még soha nem hallottam, és bizony szinte végig bőgtem olyan megható volt.

Újabb pozitív eredmény

Ezúttal a streptococcus. Mire is számíthattam volna...... Szokjak hozzá, hogy minden leletem pozitív? Nincs túl jó kedvem megint. Persze hazafelé az autóban megfogadtam, hogy nem nézek utána, maradok boldog tudatlanságban, de nem sokáig bírtam, hogy ne írjam be a gugliba. Kár volt, tudtam. Remélem figyelnek még mindíg odafönt ránk, és ahogy eddig is, egyengetik az útjainkat.

Eredetileg a szülőszobán derült volna ki a dolog, a Bajcsyban az a szokás, hogy oda viszik az eredményt, de M. doktor javasolta, hogy kérjem ki, jobban szereti ha a kezében van, és nem az utolsó pillanatokban kell keresgélni. Ma ctg-re és vérvételre voltam hivatalos a kórházba, így ottjártamkor elkértem az eredményt. A szülőszobán azt mondták, ilyenkor az az eljárás, hogy két adag antibiotikumot kell kapnia a kismamának 4 óra különbséggel, úgyhogy ne habozzak bemenni, ha úgy érzem közeledik a szülés. Julival nagyjából két és fél, három órát voltunk a kórházban, mire megszületett. Ha nem lesz meg a négy óra, akkor sajnos Borcsit fogják szurkálni. Ezután azon fogok rimánkodni, hogy nehogy gyorsan történjenek a dolgok. Arra gondolni sem akarok,  hogy milyen következményei lehetnek, ha végül mégis eljut hozzá a fertőzés.

Azon túl, hogy megint halálra izgulom magam, úgy gondolom, hogy jobb hogy tudom az eredményt, mert eredetileg úgy terveztem hogy az utolsó utáni pillanatban fogok a kórházba érkezni. Így viszont az is lehet, hogy néhányszor feleslegesen is zaklatni fogom a szülőszoba dolgozóit. A többit pedig nincs más lehetőségem, a sorsra bízom.

Bori

Egy, élő magzat I. koponyavégű fekvésben. Jó magzati életjelenségek. Kp. mennyiségű magzatvíz. Placenta a hátsó falon I.st. Kóros nem látható.

BPD: 84 mm AC: 320 mm FL: 60 mm RI: 0,83 (art. cer. media-ban) RI: 0,74 (art. umb.) RI: 0,76 (aorta desc.). Magzati légzőmozgás: látható Magzati tónus: közepes Magzatmozgás: átlagos Grav.s.33w5d. Becsült súly: 2424 g.

Csak egy péntek

Reggel úgy döntöttem, hogy két, négy fal között eltöltött nap után elmegyünk buszozni és nézelődni egy kicsit. Fél tíz körül indultunk, a Sugár és az Árkád üzleteinek legnagyobb részét bejártuk. Vettünk egy vezeték nélküli telefont végre – Juli legnagyobb örömére. Mobilon valamiért nem hajlandó beszélni, ez viszont nagyon bejött neki. Sikerül egy csinos őszi cipellőt is beszerezni viszonylag kedvező áron. Hosszú percekig vacilláltam a 23-as és 24-es között, a nagyobb győzött, fogja a lábát rendesen, szerintem nem lesz gond vele, és talán még tavasszal is tudja hordani, nem járunk úgy, mint a nyár elején vett 22-es szandálokkal, amiket augusztus elején már nem bírtam a lábára tuszkolni. Beszereztünk még két kistrikót, és Heléna születésnapi ajándékát, valamint némi szőlőt és húsfélét a piacon. Fél kettő elmúlt mire hazaértünk. Juli a buszon elszendergett, nem is ébredt fel, míg hazatoltam. Fölhoztam a lépcsőn a csomagokat, utána Julit, majd a babakocsit. Persze mire fölértünk megébredt, és már nem is akart visszaaludni. Ilyen esetekben nagyon elég szokott lenni az a csekélyke alvás amire elszenderedik. Itthon kirámoltam a csomagokat, összedugaszoltam az új telefont, és nekiálltam letörölgetni az étkezőasztalt és a székeket, mert előző nap kimostam a párnákat és nem akartam a piszkos bútorra visszatenni, na meg amúgy is ráfért. Elmosogattam. Kihúztam az asztalt, mögötte is kitakarítottam alaposan, aztán az egész lakást összeporszívóztam és fölmostam. A szőnyegeket kiráztam. Titivel fölvittük a padlásra a holmikat, amiket az előző napokban szelektáltam ki. Közben főztem némi tésztát az előző napi brassóihoz ebédre. Ismét elmosogattam. Leszedtem a ruhákat a szárítóról. Este hétkor leültem, hogy a Vacsoracsata alatt eszem én is egy kis „ebédet”. Közben Julival Anna, Peti és Gergőztünk. Fél nyolckor közölte, hogy aludni megy. Gyorsan levetkőztettem, hogy lezuhanyozunk. Jó pár perc hajkurászás után sikerült a kádba tennem, gyors tusolás, törölközés, pizsama, vitaminok, tápszerkészítés. Kint a kanapén itta meg, közben ismét meseolvasás. Itt is akart aludni, nehezen tudtam rávenni, hogy az ágyába menjen. Bementem én, és úgy csináltam mintha aludnék. Jött is utánam, és ahogy ugrott egy hasast az ágyba, az egész nap elfogyasztott élelem plusz a tápszer az ágy közepén landolt. Megijedt szegény és keservesen sírni kezdett. Kihurcoltam a fürdőszobába, letörölgettem, átöltöztettem. Lehúztam az ágyneműt, és fél kilenc ide vagy oda, beraktam a mosógépbe egy rövid programra. Végül mégis itt kint a kanapén aludt el. Én is. Ekkor telefonált Peti, hogy kicsit késik. Fölkeltem, átvittem Julit az ágyába, kiterítettem az ágyneműt és lefeküdtem aludni.
Kimerített ez a nap, volt pár pillanat amikor a sírás határán álltam. Tudom azt is, hogy vehetném lazábban a dolgokat, de nem megy. Elkapott a fészekrakási láz is, nem bírok magammal, muszáj hogy rend legyen, legalábbis amennyire az energiám engedi. Gyűlölök panaszkodni, nem is akarok, egyszerűen ez most kikívánkozott.

Van jó hír is azért. Megvan Borcsi kis bölcsője, ami a mi szobánkban lesz, és volt itt az asztalos, már hozta is a polcokat a szekrényekbe, úgyhogy a ma délelőtt program polcfúrás és szekrényrendezés, hogy jövő héten végre nekiállhassak a kisruhák rendbetételének. Asztalosunk csinál pelenkázót és ágyneműtartót is, úgyhogy beindult végre a készülődés :).

Voltam vérvételen, az eredményért még nem voltunk, M. doktor egy hétig szabadságon van, majd csak jövő hét végén tud uh-ozni. Lassan minden vizsgálathoz egy hetet kell rá várnom. Ez szintén nem dob föl annyira.

Táncház

Egyszer talán írok is.........

Fradi induló by Juli

Így táncol most