Elérkezett végre az az idő, amit annyira vártam. Már többször rajtakaptam őket, hogy együtt molyolnak valamivel, Borika pedig rendületlenül Juli nyomában van és utánozza álló nap, de a mai fotel mögött gubbasztós volt az igazi. Juli gyakran szokott odabújni, mikor haza érkezik valaki, vagy amikor bújócskásat játszunk. Ma a kicsi is követte, és azt hittem megzabálom őket, ahogy ott kucorognak, Juli sustorog valamit, Borcsi meg áhítattal hallgatja. Meghatódtam, na.
Azt a pillanatot nem tudtam megörökíteni, rögtön észrevették, hogy fotózok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése