Először azt gondoltam, milyen jó, hogy március hetedikére esett a jeles dátum, így majd jól meg tudom jegyezni, hogy a Nőnap előtti napon történt a dolog. De végül úgy döntöttem jegyzetelem arra az esetre, ha esetleg elfelejteném, hogy miről is kellene, hogy eszembe jusson.
Julinak kiesett a bal alsó metszőfoga. Egyik délután mentem érte az oviba, mikor mutatta teljesen mellékesen, hogy mozog. Rögtön szívrohamot kaptam, hogy biztos beütötte, kiverték, vagy valami ilyesmi. De nem emlékezett ilyenre, és nem is fájt neki. Gyors közvélemény-kutatást végeztem a jelen lévő szülők és óvónénik körében, mindenki azt mondta, hogy a fogváltás megkezdődése még korai. Fogorvoshoz nem tudtunk bejutni már aznap délután. Másnap felhívtam, megnyugtatott, ha nem fáj, és nem történt vele semmi, akkor ez nem lehet más. Két napra rá ki is szedte magának. Nagyon jó propagandát csináltunk úgy érzem, nem szégyenli, hanem büszkén mutogatja mindenkinek, hogy ő már mekkora nagylány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése